Rendszertan

Általános leírás

Kétszikű, egylaki cserje vagy kistermetű fa. A mandula szó latin-olasz eredetű (mandorla).

Élőhely, származás

Előfordulása mediterrán éghajlatú területeken, lomberdőkben jellemző. Őshazája Ázsia, Kelet-Ázsia és Nyugat-Ázsia. A rómaiak korában került a Kárpát-medence melegebb részeire. Az 1. és 2. századból való római sírokban már találtak mandulatermést.

Szár / Törzs

Fásszárú növény. Törzse csavarodott. Felszíne repedezett, színe szürkés-barna. Általában 3-8 m magas.

Levél, lombozat

Levelei egyszerűek, állásuk szórt, a levélkék tagolatlan, lándzsásak vagy hosszúkásak. A levelek válla keskenyedő, csúcsa hegyes. A levélnyél rövid. A levelek erezete hálós, színe világoszöld.

Virág

Virágzata magános. Virága szabad szirmú, színe rózsaszín vagy fehér. Virágait lombfakadás előtt, elsőként bontja.

Termés

Termése tojásdad alakú csonthéjas, világos barna színű. A mandula nem stabilan termő gyümölcs. Átlagosan 5 évből 1-ben terem jól, 3-ban közepesen, 1-ben pedig akár terméskieséssel is számolhatunk. A mandula önmeddő, azaz saját virágának pollene nem képes megtermékenyíteni. Ha gyümölcséért ültetjük érdemes faiskolai csemetét választanunk, és többedmagával telepítenünk. A fagykárok miatt is ingadozik a termés, a rügyeket, virágokat gyakran károsítja a fagy, ezért érdemes későbbi virágzásuk fajtákat választani. Szüretelését akkor lehet megkezdeni amikor a zöld burok már felrepedt.Egy mandulafa termése - jó évben - 30-50 kg héjas mag lehet, ebből 10-15 kg mandulabél nyerhető ki.

Gondozás

Gyengén öntözzük. Elviseli a szárazságot. Jól tűri a száraz levegőt. Fényigénye nagy, a direkt napfényt kedveli. Hőigénye közepes. Fagytűrő. A növény magról vagy oltással szaporítható. A talajjal szemben kevésbé válogatós. Legjobban a táp-dús agyagtalajokon tenyészik, de megél a száraz, meszes, középkötött területeken, sőt a vékony termőrétegű domboldalakon is. A mandulafa rendkívül mésztűrő növény: a talaj 50%-os mésztartalma esetén is megél. Öntözött kertekben folyamatosan szedved a moníliátol. Metszése során az első négy évben koronaalakító metszéssel laza koronát alakítunk ki, a következő években ritkítómetszést végzünk. A sebeket, mézgásodásokat alaposan kezeljük le.

Felhasználás

Nyersen; sózva, pirítva is szívesen fogyasztjuk. Főtt ételeink izgalmas kiegészítője, sütményeink gyakori tölteléke. Belőle készül a marcipán. A zöld tűvel még átszúrható gyümölcsből a cukrászok befőttet is készítenek.

Forrás: http://novenykatalogus.hu/noveny/prunus_amygdalus/?nid=51918&sid=1332866748